Horkolás
A horkolás az egyik legelterjedtebb "népbetegség", mely elsősorban a középkorú felnőtt férfi lakosságot érinti (30-50%), de gyakori a nők között és gyakran jelentkezik kisgyermekkorban vagy fiatalkorúaknál is.
Kedvezőtlen tényező, hogy az érintettek mintegy kétharmada jelentős testsúlytöbblettel rendelkezik és számos más, elsősorban szív- és keringési betegséggel (főleg magas vérnyomás) társul. Ezért a klinikai kép megjelenése komplex és a vizsgáló orvosok többnyire csak egyik vagy másik vezető tünetre figyelnek és csak azt kezelik. Így a háttérben előforduló alvás alatti légzészavar nem kerül felismerésre, sokan nem is tudják, hogy ez kóroki tényező lehet.
Amikor alszunk, garatunk átmérőjét az úgynevezett belégzési reflexek szabályozzák. Azonban különösen elalváskor és az alvásciklusok közti átmenetekben ezek a reflexek gyengülnek illetve hiányoznak. A légúti keresztmetszet leszűkül, e szűkebb légúton beáramló gyors levegő a lágyszájpad, a nyelvcsap és a garatívek zajos vibrációját okozza. Ezt az igen kellemetlen hanghatást nevezzük horkolásnak. Súlyosabb esetben a légút leszűkülése gyakorlatilag teljes elzáródáshoz vezet, amelyet légzéskimaradásnak, vagy idegen szóval APNOE-nak hívunk.
Légzéskimaradással, oxigénhiányos állapottal nem járó, ritmusos, úgynevezett egyszerű horkolás nem betegség, ekkor a kezelés célja a hangjelenség időtartamának, intenzitásának és gyakoriságának visszaszorítása, legalább annyira, amennyire partnerünket, környezetünket ez nem zavarja.
A horkolást többféleképpen kezelhetjük. A legfontosabb, hogy helyesen felismerjük saját horkolásunk kiváltó okát.
Egyszerűbb esetekben elég az: életmódváltás, a testsúly csökkentése, a dohányzás, alkoholfogyasztás mérséklése, ill. abbahagyása, nyugtató, altató elhagyása, az alvás pozíciójának változtatása (alvás oldalt, ill. megemelt felsőtesttel).
Az esetek nagyobb részében fül-orr-gégész segítségét kell kérni a gátolt orrlégzés megszüntetésében (orrsövény-, orrpolyp-, orrmandula műtét), valamint garatplasztika, nyelvgyöki műtét is szükségessé válhat.
A légzéskimaradás veszélyei
Magyarországon 3-400 000-re tehető az elzáródásos alvási légzéskimaradás szindrómában, (OSAS) szenvedő betegek száma. Az is megállapított, hogy az OSAS betegek 94%-a horkol, a horkolók 20-40%-a pedig OSAS-ban szenved.Az alvási apnoe lényege, hogy alvás alatt kórosan hosszú (10 másodpercnél hosszabb, óránként több mint 5 alkalommal) légzésszünetek alakulnak ki. Horkolás-légzéskimaradás-horkantás triász.
Ennek következtében jelentős életminőség romlás következhet be és súlyos, életet veszélyeztető állapotok is kialakulhatnak.
Fontosabb tünetek: reggeli fejfájás, memóriazavarok, rossz nappali figyelem összpontosítás, ingerlékenység, napközbeni aluszékonyság (vezetés közbeni elalvás!), csökkent libidó, szív-érrendszeri betegségek: sokszor nehezen kezelhető, esetleg reggelente magasabb magas vérnyomás, szívritmuszavarok, szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke, cukorbetegség alakulhatnak ki.
Sok esetben e betegségek hátterében nem diagnosztizált, így kezeletlen OSAS áll. Nagyon fontos ezért, hogy ha a horkoláshoz a fenti tünetek, illetve betegségek társulnak, gondoljunk az OSAS lehetőségére, melynek objektív elkülönítése alvásvizsgálat segítségével történhet.
Magánrendelésemen vizsgálat után megbeszélhetjük, hogy az Ön horkolása kórosnak tekinthető-e, miként kezeljük hatékonyan.
A pontos diagnózis érdekében, ha szükséges, az ApneaLink készülék segítségével, otthonában, alvás közben több paramétert is mérve kizárhatjuk-igazolhatjuk az alvási apnoe (OSAS) meglétét és így hatékonyan tudjuk kezelni e potenciálisan életveszélyes állapotot.
A NuFon kft-vel együttműködve rendelésemen igény esetén kipróbálható a világon piacvezető ResMed automata CPAP készüléke. Erről ITT olvashat bővebben.
Jelentkezzen be magánrendelésemre! 30/620-44-63
